Kémia a szépség mögött – 6. rész:
Az antioxidánsok

Mik az antioxidánsok és miért van rájuk szüksége a bőrünknek?

Az antioxidánsok olyan molekulák vagy rendszerek, amelyek képesek hatástalanítani a sejtekben keletkező nagyon reakcióképes szabadgyököket és oxidatív származékokat, megelőzve ezzel az élettani szempontból fontos makromolekulák (pl. lipidek, fehérjék, DNS) károsodását.

A szabad gyökök pedig olyan molekulák vagy atomok, amelyek párosítatlan elektronnal rendelkeznek, emiatt nagyon instabilak és reakcióképesek. Mintha „elektronra éhes” molekulák lennének: bárhová kerülnek, megpróbálják elvenni másoktól azt, amire szükségük van – és ezzel komoly kárt okoznak a sejtekben. A szervezetben (és különösen a bőrben) a leggyakoribb szabad gyökök az úgynevezett reaktív oxigénformák – angolul reactive oxygen species, vagyis ROS.

A bőrünk nap mint nap ki van téve azoknak a hatásoknak (például az UV-sugárzás, a légszennyezés vagy éppen a stressz), amelyek révén ezek szabadgyökök keletkeznek, és ha ezek a reakcióképes részecskék túlzott mennyiségben vannak jelen, károsíthatják a bőr sejtjeit, a kollagénrostokat, a sejtek DNS-ét is. Ezt a jelenséget nevezzük oxidatív stressznek.

Az oxidatív stressz csökkentésével az antioxidánsok hozzájárulnak a kollagén- és elasztin szerkezetének megóvásához, a pigmentációs zavarok enyhítéséhez, valamint a sejtszintű DNS-károsodások mérsékléséhez is. Különösen fontos szerepet töltenek be a városi környezeti ártalmaknak (szennyezés, UV-sugárzás) kitett bőr védelmében.

Hogyan is képzeljük el az antioxidánsok és szabad gyökök harcát?

A szabad gyökök és antioxidánsok harca egyszerűen szemléltethető egy modern meseszerű történettel, ha a bőrt egy kozmikus űrállomásnak képzeljük el, s mint a szervezet első védelmi vonala folyamatosan ki van téve folyamatosan külső támadásoknak – UV-sugárzásnak, szennyeződéseknek és a láthatatlan szabadgyököknek. Ez utóbbi reaktív, instabil részecskék vad űrkalózok módjára fosztogatták az űrállomás részeit. Felrobbantották a lipideket, rongálták a DNS-archívumokat, és pusztították a kollagén-kábeleket.

A veszélyre válaszul megszólalt a belső riasztórendszer. Az Antioxidáns Flotta azonnal mozgósításba kezdett.

A flotta tagjai mind más-más területről érkeztek:

  • A C-vitamin, a vízbázisú egységek parancsnoka, a külső vizek peremén cirkált. Kiváló volt a szuperoxid- és hidroxilgyökök megsemmisítésében.
  • Az E-vitamin, lipidvonalak őre, a membránok védelmezője volt – a zsírban oldódó antioxidáns egységek kapitányaként mindig ott harcolt, ahol a sejtmembránokat támadás érte.
  • A glutation, belső hírszerző és elsősegély-specialista, csendben párosította össze saját SH-csoportjait a gyökökkel, majd diszulfidként távozott – csak hogy később az enzimek újraaktiválják.
  • A szuperoxid dizmutáz volt a csapatszállító hajó, amely átalakította a legagresszívabb szuperoxidokat kevésbé ártalmas anyagokká.
  • Utána jött a kataláz, aki a hidrogén-peroxidot vízzé és oxigénné robbantotta szét.

 

A harc sosem ért véget, de a védelem működött. A sejtek nem voltak védtelenek. Bár a külső világ (UV-sugárzás, szennyezés, stressz) egyre több gyökkalózt küldött, a flotta újra és újra feltöltődött – részben a szervezet saját rendszeréből, részben kívülről, az étrendből vagy kozmetikumokból érkező friss antioxidáns erősítéssel.

Egy kicsit komolyabban…

Először is nézzük meg részletesebben, melyek a bőrünket leginkább károsító szabadgyökök:

  • szuperoxid anion (O₂•⁻): a sejtek légzése (egy, a mitokondriumban lejátszódó folyamat), valamint, gyulladásos reakciók során, illetve UV sugárzás hatására keletkezik, nem a legreaktívabb, de olyan folyamatokat indít el, amelyek más gyökök képződéséhez vezetnek.
  • hidrogén-peroxid (H₂O₂): ez egy molekula, így önmagában nem szabad gyök, de „előszobája” azoknak a reakcióknak, amelyekben szabad gyökök képződhetnek.
  • hidroxilgyök (•OH): „legpusztítóbb szabad gyök”, egy igazi „kémiai gránát”: nagyon rövid életű, de mindent károsít, amihez hozzáér – sejthártyákat, fehérjéket, DNS-t. A hidrogén-peroxidból keletkezhet, fémionok jelenlétében (pl. vas vagy réz). Ez az a gyök, amit minden antioxidáns „le akar kapcsolni”.
  • peroxil gyökök (ROO•): ez a gyök nagyon instabil és erősen reaktív, és kulcsszerepet játszik azokban a reakcióban, amely a sejtmembránokat és lipidrétegeket roncsolja.

 

De, ne gondoljuk azt, hogy a bőr teljesen védtelen a szabadgyökökkel szemben.

Az emberi szervezet – és különösen a bőr – rendelkezik egy jól szervezett, több szinten működő endogén antioxidáns védekezőrendszerrel, amely képes felismerni és hatástalanítani a reaktív szabadgyököket. Ez a belső védelem – bár életkorral és külső terheléssel fokozatosan gyengülhet – alapvető fontosságú a bőr épségének és fiatalságának megőrzéséhez.

Ezek a sejtekben termelődő úgynevezett endogén (belső) antioxidánsok, mint például:

  • szuperoxid-dizmutáz, kataláz, glutation-peroxidáz, ezek enzimek, amelyek lebontják a nagy reakcióképességű molekulákat, részecskéket.
  • glutation, az egyik legfontosabb sejten belüli antioxidáns, közvetlenül semlegesíti a szabad gyököket.
  • urea, (karbamid), bár főként hidratálóként ismert, enyhe antioxidáns tulajdonságai is vannak.
  • Q10-koenzim (ubikinon), főleg a mitokondriumokban található, védi a membránokat és részt vesz az energiatermelő folyamatokban.
  • melatonin, a bőrben is termelődik; erős, többféle ROS-t is semlegesítő antioxidáns.
  • és említsük meg a melanint, bár nem egy tipikus antioxidáns, de azzal, hogy elnyeli a sugárzást közvetetten antioxidánsként is működik így csökkentve az UV-indukálta ROS-képződést.

Fontos tudni, hogy nemcsak belülről, hanem kívülről is segíthetjük a bőrünket: például antioxidáns tartalmú kozmetikumokkal vagy antioxidánsokban gazdag étrenddel.

Mit tartalmazzon a krém vagy a szérum, hogy támogassa a szabad gyökök elleni harcot?

A kozmetikumok csomagolásán feltüntetett INCI-listában (összetevők listája) több olyan vegyület is szerepelhet, amelyek antioxidáns tulajdonsággal bírnak. Bár az antioxidáns hatás mértéke számos tényezőtől – például koncentrációtól, stabilitástól, formulázástól – is függ, az alábbi lista azoknak az összetevőknek a gyűjteménye, amelyeket a leggyakrabban alkalmaznak bőröregedést lassító, bőrvédő céllal a modern kozmetikumokban.

  1. Természetes eredetű antioxidánsok:
  1. C-vitamin (aszkorbinsav és származékai: MAP, SAP, THD-Ascorbate): erős antioxidáns, kollagénszintézis serkentő, pigmentfoltok ellen is hatékony.
  2. E-vitamin (tokoferol és származékai: tocopheryl acetate, tocotrienol): lipidfázisban hat, a sejtmembránokat védi.
  3. Ferulasav: növényi eredetű fenolos gyűrűt tartalmazó sav, stabilizálja a C- és E-vitamint, UV-védelemben is hasznos.
  4. Resveratrol: szőlőhéjból származó polifenol, gyulladáscsökkentő, öregedésgátló.
  5. Zöld tea kivonat (EGCG – epigallokatechin-gallát): gyulladáscsökkentő és UV-sugárzás elleni védőhatású antioxidáns.
  6. Kávésav, rozmaringsav: erős szabadgyökfogók, természetes növényi kivonatokból.
  7. Kurkuminoidok (kurkuma kivonat): antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású vegyületek.
  8. Q10-koenzim (ubikinon): a sejtek energiaháztartását támogatja, öregedésgátló hatású.
  9. Niacinamid (B3-vitamin): antioxidáns hatása mellett barriererősítő és pigmenthalványító hatása is van.
  10. Likopin: a paradicsomból származó karotinoid, főként fényvédő hatása kiemelkedő.
  11. Astaxanthin, béta-karotin, lutein: szintén karotinoid típusú antioxidánsok, fényvédelemben hatékonyak.
  1. Szintetikus vagy félszintetikus antioxidánsok:
  1. Idebenone (Hydroxydecyl Ubiquinone): szintetikus Q10-analóg, erősebb antioxidáns, kisebb molekula → jobb penetráció.
  2. Ethyl ferulate, ethyl ascorbate, sodium ascorbyl phosphate: stabilizált C- és ferulasav-származékok, kozmetikai formulákban gyakoriak.
  3. BHT (butylated hydroxytoluene) és BHA (butylated hydroxyanisole): tartósítószerként és antioxidánsként is használtak, de vitatott a biztonságosságuk.
  4. Tetrahexildecil-aszkorbát (THD): olajban oldódó, stabil C-vitamin származék, mélyebbre jut a bőrbe.
  5. Acetyl zingerone: egy új generációs, szintetikus antioxidáns, amelyet a gyömbér hatóanyagának módosításával hoztak létre.
  1. Speciális kozmetikai antioxidáns rendszerek:
    1. Enzim-antioxidánsok (pl. liposzómába zárt SOD, kataláz, stb.) biotechnológiai úton előállított, formulázott enzimek.

Összegezve:

Az antioxidánsok alkalmazása a bőrápolásban nem csupán trend, hanem tudományosan alátámasztott, preventív és terápiás stratégia a bőr egészségének megőrzésére. Ezek az anyagok – legyenek akár endogén eredetűek, akár kozmetikumokkal kívülről bevitt formában – képesek hatástalanítani a reaktív oxigénfajokat (ROS), melyek a bőr öregedésében, gyulladásos folyamataiban és barrierkárosodásában kulcsszerepet játszanak.

Számos kutatás és klinikai tapasztalat is megerősíti, hogy az antioxidánsokat tartalmazó bőrápolók kiválóan kiegészítik a fényvédőket. Míg a fényvédők a napsugárzás bőrbe jutását akadályozzák meg fizikai vagy kémiai módon, addig az antioxidánsok a már keletkezett szabadgyököket semlegesítik, ezáltal megerősítik a fényvédők hatékonyságát, és csökkentik az UV-sérülések hosszú távú következményeit (pl. öregedés, pigmentfoltok, sejtkárosodás).

Összességében elmondható, hogy az antioxidánsok komplex védelmet nyújtanak a bőr számára: nemcsak a meglévő sejtkárosodásokat mérséklik, de aktívan részt vesznek a bőr öregedésének lassításában, és jelentős támogatást nyújtanak a modern fényvédelem és bőrbarrier-erősítés területén is.

S innentől akkor folytasd, ha mélyebben érdekel az antioxidánsok hatásmechanizmusa.

Hogyan működnek az antioxidánsok a molekulák szintjén?

Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan hatékonyak az antioxidánsok a bőr védelmében, érdemes egy pillanatra a molekulák világába is bepillantanunk. Kémiai szempontból akkor nevezünk egy anyagot antioxidánsnak, ha képes megállítani a szabadgyökök által elindított károsító reakciókat – mégpedig úgy, hogy egy elektront vagy egy hidrogénatomot ad át a gyöknek, miközben maga nem válik újabb veszélyes molekulává.

Ez a „semlegesítő” hatás kétféle reakcióval történhet:

  • Hidrogénátadás (HAT): az antioxidáns lead egy hidrogénatomot, így a szabadgyök lecsillapodik, az antioxidáns pedig stabil gyökké alakul.
  • Elektronátadás (SET): egy elektron kerül át a gyökös molekulára, amitől az elveszíti reaktivitását.

Az antioxidáns molekula ezekben a reakciókban átalakítja a gyököt, amely nem támad tovább, mert a keletkezett gyök rezonanciával stabilizált: vagyis az elektronfelesleg „szétszóródik” a molekula szerkezetében.

Mi tesz egy molekulát jó antioxidánssá?

A válasz a szerkezetében rejlik. A hatékony antioxidánsok gyakran:

  • aromás gyűrűt tartalmaznak (mint a benzol),
  • több hidroxilcsoporttal rendelkeznek (–OH),
  • és/vagy konjugált kettőskötés-rendszerrel rendelkeznek, ahol az elektronok könnyen elmozdulhatnak.

Ilyen szerkezet például:

  • Az E-vitamin (α-tokoferol), amely egy gyűrűs molekula, és a hidrogénleadás után keletkező gyök nem vesz részt újabb káros reakciókban.
  • A flavonoidok, például a zöld teában vagy gyümölcsökben található polifenolok, melyekben két vagy több –OH csoport található egymás mellett, így hatékonyan megkötik a szabadgyököket.
  • A C-vitamin, amely nem aromás szerkezetű, de különleges enediol rendszerének köszönhetően képes két elektront és két protont is leadni. Így hatékony védelmet nyújt az UV által kiváltott oxidatív stressz ellen.
  • A glutation, egy kis fehérjemolekula, melynek kénatomot tartalmazó –SH csoportja aktív H-donor. A glutation gyökkel reagálva párosodik (diszulfiddá alakul), és a szervezet enzimrendszerei (pl. glutation-reduktáz) képesek visszaalakítani az aktív formába.

Miért fontos ez a bőr számára?

A szabadgyökök megkötése nem csak „tűzoltás” – ezek a molekulák valójában a bőr öregedésének egyik fő mozgatórugói. Az antioxidáns szerkezetileg úgy van felépítve, hogy a reakció végén ne maradjon belőle káros gyök, ezáltal megszakítja a láncreakciókat, és megóvja a sejthártyákat, fehérjéket és a DNS-t a károsodástól.

Éppen ezért számít az, hogy milyen antioxidáns kerül egy kozmetikumba. Minél stabilabb a molekula gyökformája, és minél több „védő” csoportot tartalmaz, annál hatékonyabban képes megvédeni a bőrödet a rejtett oxidatív támadásoktól.

Felhasznált irodalom:

  1. Poljšak, B., & Dahmane, R. (2012). Free radicals and extrinsic skin aging. Dermato-Endocrinology, 4(3), 292–298.

    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22505880/

  2. Pullar, J. M., Carr, A. C., & Vissers, M. C. (2017). The roles of vitamin C in skin health. Nutrients, 9(8), 866.
    https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5579659
  3. Shindo, Y., Hashimoto, T., Timek, T., & Packer, L. (1994). Antioxidant defense mechanisms in murine epidermis and dermis and their responses to ultraviolet light. Journal of Investigative Dermatology, 102(1), 122–127.
    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/8440901/
  4. Dinkova-Kostova, A. T., & Talalay, P. (2008). Direct and indirect antioxidant properties of inducers of cytoprotective proteins. Molecular Nutrition & Food Research, 52(S1), S128–S138.
    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18327872/
  5. Sander, C. S., Chang, H., Hamm, F., Elsner, P., & Thiele, J. J. (2004). Role of oxidative stress and the antioxidant network in cutaneous carcinogenesis. International Journal of Dermatology, 43(5), 326–33
    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15117361/
  6. Zhao, J., Hu, X., & Tan, J. (2022). Acetyl zingerone: A multifunctional antioxidant for skin protection. Journal of Cosmetic Dermatology, 21(11), 4385–4392.
    https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37371898/
  7. Role of antioxidants in skin aging and the molecular mechanism of ROS: A comprehensive review
    https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2949688825000012

2025.07.31-ig

Nyári Szépségóra kampány 

Választható kezelések:

  • Geneo+: oxigenizáló bőrmegújítás – azonnali ragyogás
  • KRX szivacstűs kezelés: természetes bőrfrissítés
  • Lapmaszkos gyorskezelés: „lunch break” frissítés stresszes bőrre
- 0 %

+ ajándék szérumminta, ha barátnőt is hozol.