Kémia a szépség mögött – 5. rész:
A fényvédők

A fényvédők használata ma is meglepően megosztja a társadalmat. Bár a bőrgyógyászok, kozmetikusok jelentős része évtizedek óta hangoztatja fontosságukat, sokan még mindig bizonytalanul vagy bizalmatlanul állnak a fényvédelemhez.
De vajon mi áll a kételyek mögött?

Sokan tartanak a kémiai fényvédők hormonszerű hatásától, másokat a környezetre – különösen a tengeri ökoszisztémákra – gyakorolt negatív hatások aggasztanak. Mások egyszerűen nem szeretik az állagukat vagy kényelmetlennek érzik napi használatukat. A természetességre törekvők pedig gyakran úgy vélik, hogy a napfény „gyógyít”, és a fényvédők mesterségesek, feleslegesek.

Ugyanakkor a tudomány egyre több bizonyítékkal szolgál arra, hogy az ultraibolya sugárzás az egyik fő felelőse a bőr idő előtti öregedésének, pigmentációs zavarainak, sőt a bőrrák kialakulásának is. Ezzel együtt fontos megértenünk: a fény – és a nap – nem ellenségünk. A szervezetünknek szüksége van rá a D-vitamin képződéséhez, a hangulatunk szabályozásához, és a természetes bioritmus fenntartásához.

Fény és fényvédelem – barát vagy ellenség?

Egyszer volt, hol nem volt…

…volt egyszer egy erős, ragyogó Napisten, aki életet és örömöt árasztott minden élőlényre. Sugaraival virágokat bontott, bőrt melegített, D-vitamin varázsát ébresztette. De, ugyanakkor láthatatlan sugarakkal – UVA-val, UVB-vel – a bőrünket próbára is tette.

Ám ekkor léptek elő a Fényvédelem Birodalmának hősei:

A Fizikai Pajzsos Lovagok, kristálypáncélba öltözve, pajzsaikkal visszaverték a Nap legveszélyesebb sugarait – láthatóak voltak, de sosem tolakodtak.

A Láthatatlan Fényelnyelők, akik csendben beszivárogtak a bőrbe, s hővé alakították a káros sugarakat – láthatatlanul, de hatékonyan.

És jöttek a Modern Szövetségesek, akik ötvözték a régiek tudását a jövő technikájával: hosszabb védelem, erősebb pajzs, kevesebb kellemetlenség.

Ők mind nem a fény ellen harcolnak – hanem a harmóniáért, hogy a Napisten áldását élvezhessük, de elkerüljük a haragját.

Egy kicsit másképpen, egy kicsit komolyabban:

A napfény az élet forrása: szabályozza a biológiai óránkat, serkenti a D-vitamin termelést, és nem utolsósorban jókedvűvé tesz. A fény nem ellenség – sőt, a szervezetünknek szüksége van rá. Ugyanakkor a napsugárzás bizonyos tartományai, különösen az ultraibolya (UV) sugarak, láthatatlanul károsíthatják a bőrt, ha túlzásba visszük a napozást.

A fényvédők ezért nem a természet elleni védekezést, hanem a tudatos egyensúlyt képviselik: lehetővé teszik, hogy élvezhessük a napfényt anélkül, hogy közben hosszú távon veszélynek tennénk ki bőrünket. Nem ördögtől való vegyszerek, hanem régóta kutatott hatóanyagok a megelőzés és a bőr egészségének védelmében.

Ebben a bejegyzésben a fény természetéről, az UV-sugarak sajátosságairól és a fényvédők működéséről olvashatsz – tudományos alapokon, érthetően. De, először is nézzük:

Mi a fény?

A „fény” az elektromágneses sugárzás egy szűk spektruma, amelyet az emberi szem is érzékel.

Az elektromágneses spektrum teljes tartománya a nagyon hosszú hullámú rádióhullámoktól a nagy energiájú gammasugarakig terjed. A fény (látható tartomány) csupán egy vékony sávja ennek a spektrumnak:

Tartomány	Hullámhossz (nm)	Megjegyzés
Rádióhullámok	> 10⁶ nm	Mobil, TV, rádió
Mikrohullámok	~10⁵ – 10⁴ nm	Mikrohullámú sütő, radar
Infravörös (IR)	700 – 1 000 000 nm	Hőhatás, távirányítók
Látható fény	400 – 700 nm	Emberi szem érzékeli
Ultraibolya (UV)	100 – 400 nm	Biológiai hatás jelentős
Röntgensugárzás	0.01 – 10 nm	Orvosi képalkotás
Gammasugárzás	< 0.01 nm	Magreakciók

A bőrre gyakorolt hatásuk miatt foglalkozzunk egy kicsit részletesebben az UV-sugárzással.

Az ultraibolya (UV) sugárzás a látható fénynél rövidebb hullámhosszú, nagyobb energiájú tartomány, mely nem látható az emberi szem számára, de jelentős biológiai hatással bír.

Az UV-sugárzás három fő tartományra oszlik:

UV-tartomány	Hullámhossz (nm)	Biológiai hatás	Eléri a földfelszínt?
UVA	320-400	Mély bőrkárosítás (photoaging), pigmentáció	Igen, jelentős része
UVB	280-320	Leégés, DNS-károsodás, D-vitamin szintézis	Igen, de jóval kisebb hányada, mint az UVA-nak
UVC	100-280	Erősen germicid, sejtpusztító	Nem (ózonpajzs kiszűri)

A táblázatot elemezve:

Az UVA (320–400 nm) energiája a legalacsonyabb az UV-tartományon belül, de a legnagyobb mennyiségben éri el a földfelszínt. Ez hullámhossztartomány további két részre bontható:

- UVA1: 340–400 nm (mélyebbre hatol a bőrben)
- UVA2: 320–340 nm (sekélyebb penetráció)
az UVA sugarak bőrre gyakorolt hatása:
- nem okoznak leégést, de mélyre hatolnak (a bőr dermis rétegébe).
- a fény okozta öregedés (photoaging) fő okozói: a kollagén károsodásáért, a ráncok, a pigmentfoltok kialakulásáért felelnek
- a DNS-t indirekt módon károsítják: reaktív oxigén gyökökön keresztül.
- fokozzák a melanintermelést.

Fényvédők szempontjából: csak a „széles spektrumú” fényvédők védenek UVA ellen, különösen az UVA1-tartomány (340–400 nm) fontos a pigmentáció és öregedés megelőzésében.

AZ UVB (280–320 nm) sugárzás energiája nagyobb, mint az UVA-é, de a légkör a sugarak nagy részét kiszűri (5%-a éri el a földfelszínt).

Erős biológiai aktivitású:
- felelős a leégésért (napégés, erythema),
- DNS-károsodást okoz: mutációk → bőrrák (basalioma, melanoma).
- D-vitamin szintézis stimulálása a bőrben (7-dehidrokoleszterin átalakulása).
Erőssége évszak-, időpont- és földrajzi szélességfüggő, legintenzívebb: nyáron, déli órákban.

Fényvédők szempontjából: az SPF (Sun Protection Factor) csak az UVB elleni védelem mértékét jelöli. pl.: SPF30

Az UVC (100–280 nm) sugárzás a legnagyobb energiájú UV-tartomány → nagyon káros a sejtekre, a DNS-t roncsolja, sterilizáló hatású. De!

az ózonréteg teljes mértékben kiszűri (normál esetben nem jut el a földfelszínre).
inkább mesterséges forrásokból származik:
- Germicid lámpák, UV-sterilizálók (pl. kórházakban, laborokban),
- Ívhegesztés, UV-C LED-ek.
veszélye: ha nem megfelelően árnyékolják, súlyos bőr- és szemkárosodást okozhat.

Kozmetikai fényvédelem szempontjából nem releváns, de ipari szinten fontos.

A modern fényvédelem célja nem a Nap megtagadása, hanem a kapcsolatunk újradefiniálása. Ebben a folyamatban a fényvédő készítmények a bőr védelmének legfőbb tudományos eszközei – de mint minden hatóanyag esetén, itt is szükséges a tudatosság és a kritikus szemlélet.

A fényvédők típusai és hatásmechanizmusuk

A fényvédő hatóanyagokat alapvetően két csoportba soroljuk:

Fizikai (ásványi) szűrők (Fizikai Pajzsos Lovagok)

Leggyakrabban cink-oxid és titán-dioxid formájában jelennek meg. Ezek mikroszkopikus részecskék, melyek a bőr felszínén maradnak, és visszaverik vagy szétszórják az UV-sugarakat.

Előnyük: széles spektrumú védelem, kiváló UVA1 elleni hatás (különösen a cink-oxidnál), nem irritálnak, nem szívódnak fel a vérkeringésbe, így érzékeny bőrre, gyermekeknél és terhesség alatt is javasoltak.

Hátrányuk: vastagabban kenve „fehér réteget” hagyhatnak a bőrön, bár a modern nanoformulák ezt nagymértékben csökkentették. A nano-részecskék környezeti viselkedése (pl. korallokra gyakorolt hatás) azonban továbbra is kutatási terület.

Kémiai (szerves) szűrők (Láthatatlan Fényelnyelők)

Ezek a molekulák felszívódnak a bőr legfelső rétegébe, ahol elnyelik az UV-fotonokat, és hővé alakítják őket. Minden egyes molekula bizonyos UV-tartományra specializált, ezért a teljes spektrum lefedéséhez kombinációjuk szükséges.

A kémiai fényvédők listája jóval hosszabb, mint a fizikai fényvédőké. A leggyakrabban használtak: avobenzone, oxybenzone (benzophenone-3), homosalate, octisalate, octinoxate, octocrylene, benzophenone-4, benzophenone-5, stb.

Előnyük: láthatatlan, kellemes textúrájú formulák készíthetők velük. Könnyen beépíthetők smink alá, sportoláshoz, mindennapi használatra.

Kockázataik:

Bőrirritáció vagy allergia: különösen az érzékeny bőrűeknél gyakori, pl. oxibenzon esetén.
Fotoinstabilitás: egyes molekulák (pl. avobenzon) UV hatására lebomlanak, így stabilizálni kell őket más összetevőkkel.
Szisztémás felszívódás: újabb kutatások szerint bizonyos kémiai szűrők (pl. oxibenzon, oktinoxát) a vérkeringésbe jutva is kimutathatók. Bár ezekről egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy egészségkárosító hatással bírnának, a hosszú távú hatásokat jelenleg is vizsgálják.
Hormonrendszert zavaró hatás gyanúja: főként oxibenzonnal kapcsolatban merült fel, elsősorban állatkísérletes adatok alapján.

Ezért bizonyos csoportokban – várandósok, kisgyermekek, hormonérzékeny állapotok esetén – óvatosságból a fizikai fényvédők használata ajánlott elsőként.

Modern szűrők és hibrid technológiák (Modern Szövetségesek)

Az új generációs fényvédő molekulák, mint a Tinosorb S, Tinosorb M, és más triazinszármazékok egyedülálló stabilitással és széles spektrumú védelemmel rendelkeznek. Fotostabilak, és jobb bőrkomfortot biztosítanak.

Ezek a molekulák már képesek egyedül is védeni az UVA1 és UVB ellen is, azonban még nem minden országban engedélyezettek (pl. az Egyesült Államokban korlátozottan használhatók).

Mi mutatja a terméken, hogy milyen sugarak ellen, hogyan védi a bőrt az adott fényvédő?

Az SPF érték (Sun Protection Factor) azt mutatja meg, hogy a leégés kialakulásához mennyi UVB-sugárzás szükséges védett bőrön az adott fényvédő használatával, összehasonlítva a védtelen bőrrel.

Például:

Ha védelem nélkül 10 perc alatt leégnél,
akkor SPF 30-as fényvédő használatával elméletileg akár 30 × 10 = 300 percig (azaz 5 óráig) is tartózkodhatsz napon anélkül, hogy leégnél.

DE!!!
Ez laboratóriumi körülményeken alapul. Valós környezetben az izzadás, a víz, a törölközés, a bőr dörzsölődése csökkenti a védelem hatékonyságát, ezért 2 óránként újra kell kenni a fényvédőt, különösen víz vagy izzadás után.

SPF értékek és UVB-védelem aránya:

SPF érték	UVB-sugárzás kiszűrése
SPF 15	kb. 93 %
SPF 30	kb. 97 %
SPF 50	kb. 98 %

Ahogy látható, az SPF 30 és 50 közötti különbség csak 1%-nyi extra védelmet jelent, viszont sokan emiatt érzik hamisan „teljesen védettnek” magukat – ezért fontos a megfelelő mennyiség és újrakenés!

UVA elleni védelem: PA és PPD értékek

PPD – Persistent Pigment Darkening

Ez egy klinikai mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy mennyi UVA-sugárzásra van szükség a bőr barnulásához fényvédővel és anélkül.
Az SPF-hez hasonlóan, ha egy termék PPD 10, az azt jelenti, hogy 10-szer több UVA-sugárzás kell ahhoz, hogy pigmentáció kialakuljon, mint védelem nélkül.

PA-rendszer (Protection Grade of UVA) – főként Ázsiában, Japánban és Koreában használt

A PA-rendszer a PPD-értékeken alapul, de plusz jelekkel fejezi ki a védelem szintjét:

PA érték	PPD érték	UVA-védelem szintje
PA+	PPD 2–4	Alacsony védelem
PA++	PPD 4-8	Közepes védelem
PA+++	PPD 8–16	Magas védelem
PA++++	PPD ≥ 16	Nagyon magas védelem

Minél több „+” jel, annál erősebb az UVA elleni védelem.

Az Európai Unióban egyre gyakoribb, hogy a címkén az UVA logo is megjelenik egy körben – ez azt jelzi, hogy a termék legalább az SPF 1/3-ának megfelelő UVA-védelmet biztosít.

Összegzésként: Ajánlás – melyik fényvédőt kinek?

Babák, kisgyermekek (0–3 év):
– Csak ásványi (fizikai) fényvédőt, cink-oxid vagy titán-dioxid alapú, illatanyag- és alkoholszármazék-mentes formulákat.

Gyerekek, tinik:
– Könnyű, jól tolerálható fényvédőket. Fizikai vagy hibrid formula ajánlott, érzékeny bőrre továbbra is ásványi szűrők.

Felnőttek normál/zsíros bőrrel:
– Kombinált, modern fényvédők (pl. Tinosorb M/S, Uvinul A Plus) magas UVA + UVB elleni védelemmel (SPF 30+, PA+++ vagy PPD 10+).

Érett bőr, pigmentfoltokra hajlamos bőr:
– Erős UVA elleni védelem elengedhetetlen (PPD ≥16 vagy PA++++). Kémiai szűrők + antioxidánsok ideálisak (pl. E-vitamin, niacinamid).

Érzékeny, rozaceás, atópiás bőr:
– Csak fizikai szűrők (cink-oxid/titán-dioxid), alkohol- és illatmentes formulában, kombinálva nyugtató hatóanyagokkal.

Környezettudatos választás:
– Reef-safe, oktinoxát- és oxibenzon-mentes termékek. Válassz vízálló, biológiailag lebomló formulát.

A cél nem a napfény kerülése, hanem a tudatos, személyre szabott védekezés.

S innen akkor folytasd, ha érdekel a fényvédelemre használt vegyületek szerkezete..

A fizikai fényvédők szerkezete

Név	Szerkezete	Jellemzés
Cink-oxid (Zinc Oxide, ZnO):	https://hu.wikipedia.org/wiki/Cink-oxid)	Fehér színű, szilárd vegyület, vízben gyakorlatilag oldhatatlan.
Titán-dioxid (Titanium Dioxide, TiO2):	https://hu.wikipedia.org/wiki/Cink-oxid)	Szintén fehér színű, szilárd vegyület, vízben gyakorlatilag oldhatatlan.

A fizikai fényvédők szerkezete

Név	Szerkezete	Melyik UV-tartományt szűri?
Avobenzone (Butyl Methoxydibenzoylmethane	https://en.wikipedia.org/wiki/Avobenzone_%28data_page%29	UVA
Mexoryl SX (Ecamsule, Terephthalylidene Dicamphor Sulfonic Acid	https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/Terephthalylidene-dicamphor-sulfonic-acid#section=2D-Structure	UVA
Mexoryl XL (Drometrizole Trisiloxane	https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:Drometrizole_trisiloxane.png	UVA
Uvinul A Plus (DHHB, Diethylamino Hydroxybenzoyl Hexyl Benzoate)	https://en.wikipedia.org/wiki/Diethylamino_hydroxybenzoyl_hexyl_benzoate	UVA
Uvinul T 150 (Octyltriazone, Ethylhexyl Triazone)	https://en.wikipedia.org/wiki/Ethylhexyl_triazone	UVB
Polysilicone-15 (Parsol SLX)	https://en.wikipedia.org/wiki/Polysilicone-15)	UVB
Octinoxate (Octyl Methoxycinnamate, Ethylhexyl Methoxycinnamate)	https://incidecoder.com/ingredients/ethylhexyl-methoxycinnamate	UVB
Octocrylene (2-Cyano-3,3-Diphenyl Acrylic Acid 2-Ethylhexyl Ester)	https://incidecoder.com/ingredients/octocrylene	UVB
Homosalate (3,3,5-trimethylcyclohexyl 2-hydroxybenzoate)	https://incidecoder.com/ingredients/homosalate	UVB
Octisalate (Octyl Salicylate, 2-Ethylhexyl Salicylate)	https://en.wikipedia.org/wiki/2-Ethylhexyl_salicylate	UVB
Ensulizole (Phenylbenzimidazole Sulfonic Acid)	https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/phenylbenzimidazolesulphonic%20acid#section=2D-Structure	UVB
Benzophenone-3 (Oxybenzone, 2-Hydroxy-4-Methoxybenzophenone)	https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/Benzophenone_-2-hydroxy-4_-methoxy#section=2D-Structure	UVB, UVA
Benzophenone-4 (Sulisobenzone, 5-Benzoyl-4-Hydroxy-2-Methoxybenzenesulfonic Acid)	https://www.pharmacompass.com/chemistry-chemical-name/sulisobenzone	UVB
Benzophenone-5 (Sodium Sulisobenzone, Benzenesulfonic Acid,)	https://incidecoder.com/ingredients/benzophenone-5	UVB
Padimate O (Octyl Dimethyl PABA, Eusolex 6007, 2-Ethylhexyl 4-(Dimethylamino)Benzoate)	https://www.sigmaaldrich.com/HU/hu/product/aldrich/437395	UVB
Tinosorb S (Bemotrizinol, Bis-Ethylhexyloxyphenol Methoxyphenyl Triazine)	https://en.wikipedia.org/wiki/Bemotrizinol	UVA + UVB
Tinosorb A2B (Tris-Biphenyl Triazine)	https://en.wikipedia.org/wiki/Tris-biphenyl_triazine	UVA + UVB
Tinosorb M (Bisoctrizole, Methylene Bis-Benzotriazolyl Tetramethylbutylphenol)	https://incidecoder.com/ingredients/methylene-bis-benzotriazolyl-tetramethylbutylphenol	UVA + UVB

Felhasznált irodalom:

Endocrine activity and developmental toxicity of cosmetic UV filters–an update

(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15458796/)

Photoprotection: a review of the current and future technologies
Steven Q Wang 1, Yevgeniy Balagula, Uli Osterwalder

(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20136907/)

Downs CA, et al. Toxicopathological effects of the sunscreen UV filter, oxybenzone on coral planulae and cultured primary cells.
Arch Environ Contam Toxicol. 2016 Apr;70(2):265–88.

(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/26487337)