A Bőr birodalmában számos különleges, mesés hatóanyag tevékenykedik, mindegyikük saját képességekkel és feladattal. Volt már szó az okkluzív páncélos lovagokról, a vízmegkötő manókról, a bőr alkimistáiról, valamint a peptidek varázslatairól is – most pedig elérkezett az idő, hogy megismerkedjünk a Centella asiaticával.
Centella asiatica, a bőr birodalmának ősi és bölcs tündérkirálynője, ott jelenik meg, ahol sérülés, irritáció vagy gyulladás dúl. Zöld fényt árasztó jelenléte gyorsabb regenerációt hoz: apró szikrái serkentik az új kollagénszálak növekedését, miközben láthatatlan pajzsa megvédi a bőrt a külső támadásoktól. Finom érintése békét hoz: csillapítja a gyulladást, nyugtatja az irritációt, és újra harmóniát teremt a bőr világában.
Egy kicsit másképpen, egy kicsit komolyabban:
A modern kozmetikumok egyik felkapott összetevője a Centella asiatica, vagy ismertebb nevén az ázsiai gázló. Ez a növény különösen a koreai bőrápolásban (K-beauty) vált először népszerűvé, ahol a bőr megnyugtatására és regenerálására használták nagy sikerrel. A középpontba állítása nem véletlen: a koreai kozmetikumok három kulcsfontosságú célt követnek – hidratálás, gyulladáscsökkentés és bőrbarrier-erősítés – és a Centella asiatica mindhárom területen bizonyított. Több tudományos kutatás is igazolta, hogy hatóanyagai valóban képesek serkenteni a kollagéntermelést, gyorsítani a sebgyógyulást és csillapítani a gyulladásos folyamatokat.
A Centella asiatica egy trópusi, mocsaras területeken honos lágyszárú növény, amelyet az ázsiai hagyományos orvoslások évezredek óta alkalmaznak. Az évszázadok során bebizonyosodott, hogy kiemelkedő sebgyógyító, bőrnyugtató és értékes antioxidáns tulajdonságokkal bír.
A növény legfőbb hatóanyagai a következők:
Ezek a vegyületek szoros együttműködésben segítik a sebgyógyulást, csillapítják a gyulladásokat, antioxidánsként védik a sejteket, és erősítik a bőr barrierjét.
Tudományos bizonyítékok
Az elmúlt tíz évben számos kutatás igazolta a Centella asiatica hatékonyságát:
Összegezve:
A Centella asiatica hatóanyagai – különösen az asiaticoside, madecassoside, asiatic acid és madecassic acid – sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, barrier-erősítő és anti-aging hatásúak. Ezek a tulajdonságok teszik alkalmassá arra, hogy szinte bármilyen bőrtípusban alkalmazzuk: érzékeny, problémás, érett vagy gyengült védelmi funkciójú bőr esetén is helye van a professzionális ápolásban.
S innen akkor folytasd, ha mélyebben érdekel a vegyületek szerkezete és hidratáló hatásuk.
A Centella asiatica (közismert nevén gotu kola, magyarul ázsiai gázló), egy lágyszárú, évelő kúszónövény, amely trópusi és szubtrópusi vidékeken honos, különösen Ázsia mocsaras, nedves területein, de előfordul Afrikában és Ausztráliában is. Vékony, legyökerező indáival terjed a talajon, kerekded, élénkzöld levelei vannak hosszú nyelű levéltöveken A növény apró, fehér vagy rózsaszínes virágai ernyőben csoportosulnak a talaj felszínén.
Tradicionális felhasználása
Az ázsiai gázlót már közel 2000 éve használják, különösen bőrbetegségek és sebek kezelésére, valamint idegnyugtató és szellemi serkentő szerként. Az Ajurvéda egyik fontos „fiatalító” gyógynövénye, amelyről úgy tartják, hogy javítja az agyműködést és az idegrendszer állapotát, emellett bőrproblémák, például lepra és fekélyek kezelésére is alkalmazták Kínában és Délkelet-Ázsiában lázzal járó betegségekre, gyulladásokra és bőrgyógyászati panaszokra használták évszázadokon át A XX. század közepén a nyugati orvoslás is felfigyelt rá: alkoholos kivonatait sikerrel alkalmazták a lepra kezelésében, ami ráirányította a figyelmet a növény bőrgyógyító tulajdonságaira. Mindezen hagyományos tapasztalatokra alapozódik a modern kozmetikai felhasználás.
E négy vegyület együttesen felelős a Centella asiatica legtöbb biológiai és kozmetikai hatásáért. A modern bőrápoló formulákban gyakran standardizálják a Centella-kivonatokat ezekre a hatóanyagokra, biztosítva a megfelelő koncentrációt a kívánt hatás eléréséhez. Emellett a növény kisebb mennyiségben tartalmaz flavonoidokat, illóolajokat és egyéb triterpéneket is, de a kozmetikai kutatások középpontjában az asiaticoside, madecassoside és társaik állnak.
Felhasznált irodalom:
(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/39458583/)
(https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC9983323/)
(https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC8956065/)