A bőr hidratálásának csodás világában három varázslatos őrség dolgozik együtt, hogy megőrizzék annak puhaságát, rugalmasságát és egészségét.
A humektánsok, a vízgyűjtő manók
Ezek a szorgalmas kis manók, mint például a hialuronsav, a glicerin, az urea, a butilén-glikol, a trehalóz és további társaik minden apró vízcseppet begyűjtenek a környezetből és a bőr mélyéről, hogy az soha ne száradjon ki. Szinte láthatatlanul dolgoznak, minden csepp nedvességet gondosan elraktároznak a bőrben, hogy az mindig üde és friss maradjon.
Az emolliensek, a bőrpuhító tündérek
Amíg a humektánsok a vízcseppek megkötésén munkálkodnak, addig az emolliensek, a selymes tapintású tündérek ceramidok, zsírsavak, növényi olajok formájában repkednek a bőr felszínén, és kitöltik a repedéseket, kisimítják az érdes területeket. Mintha bársonyos varázsport hintenének minden apró kis száraz foltra, hogy a bőr selymes és rugalmas maradjon.
Az okkluzívok, a védelmező páncélos lovagok
S jöjjenek végül az okkluzívok, a bőr védelmező lovagjai, mint a vazelin, a lanolin és shea vaj és társaik. Ők páncélként borítják be a bőrt, hogy a manók által megszerzett víz és a tündérek gondos munkája ne illanjon el. Védőréteget képeznek, hogy a bőr ellenálljon a száraz szélnek, a hidegnek és minden olyan varázslatnak, amely elszívná a nedvességet.
Összefoglalva: a humektánsok összegyűjtik a vizet, az emolliensek simává varázsolják a felszínt, az okkluzívok pedig őrzik ezt a csodás harmóniát. Ha ezek a varázslatos erők együtt dolgoznak, a bőr egész nap hidratált, puha és védett marad.
Az előbb kis mesével azt igyekeztem szemléltetni, hogy a bőr hidratálása nem csupán esztétikai kérdés, hanem alapvető szükséglet a bőr egészségének megőrzéséhez. A megfelelő nedvességtartalom segít
A jól hidratált bőr rugalmasabb, ellenállóbb a külső hatásokkal szemben, és szebb, üdébb megjelenést biztosít.
Néhány példa a kozmetikai termékekben található hidratáló anyagra:
Például hialuronsav illetve a származékai (pl. nátrium-hialuronát), glicerin, urea, butilén-glikol, propilén-glikol, szorbit, eritrit, xylit, arginin, szerin, lizin, glicin, trehalóz, természetes poliszacharidokat tartalmazó algakivonatok és még sokan mások…
Például ceramidok, zsírsavak (linolsav, palmitinsav), növényi olajok (jojobaolaj, makadámiaolaj, napraforgóolaj, szilikonok (dimetikon) és a többi…
Például növényi vajak (sheavaj, kakaóvaj), növényi olajok (olívaolaj), szkvalán, szilikonok (ciklopentasziloxán), vazelin, lanolin, és a többi…
A hidratáló anyagok áttekintése után nézzük, hogy milyen bőrtípushoz milyen hidratáló anyag illik.
A megfelelő hidratáló kiválasztása a bőrtípus és annak igényei, illetve az aktuális bőrállapot alapján történik. A humektánsok, emolliensek és okkluzívok kombinációja határozza meg, hogy egy hidratáló mennyire lesz hatékony az adott bőrtípus számára.
Száraz bőr (kevés faggyút termel, hajlamos a hámlásra és feszülésre)
Mit igényel?
Legjobb hidratáló összetevők:
Zsíros bőr (túlzott faggyútermelés, fénylő bőr, pattanásokra hajlamos)
Mit igényel?
Legjobb hidratáló összetevők:
Kombinált bőr (T-zóna zsíros, orcák szárazabbak)
Mit igényel?
Legjobb hidratáló összetevők:
Érzékeny bőr (hajlamos irritációra, kipirosodásra, allergiás reakciókra)
Mit igényel?
Legjobb hidratáló összetevők:
Vízhiányos bőr (feszülő érzés, finom vonalak, de lehet zsíros vagy kombinált is)
Mit igényel?
Legjobb hidratáló összetevők:
Érett bőr (csökkenő rugalmasság, finom ráncok, szárazabb textúra)
Mit igényel?
Legjobb hidratáló összetevők:
Összegezve:
Az előbbi felsorolás csak egy javaslat, de mutatja, hogy a mely bőrtípus mely hidratáló anyagokat kívánja leginkább. A legjobb hidratálás mindig személyre szabott, és a különböző humektánsok, emolliensek és okkluzívok egyensúlyán alapul.
S innen akkor folytasd, ha mélyebben érdekel a vegyületek szerkezete és hidratáló hatásuk.
A humektánsok vízmegkötő képessége különböző fizikai és kémiai kölcsönhatásokon alapul.
Az egyik ezek közül az, hogy a humektáns hidratáló anyagok szerkezetében igen gyakoriak azok a molekularészletek (hidroxil (-OH), karboxil (-COOH), amid (-CONH₂) és amin (-NH₂) csoportok), amelyek lehetővé teszik a hidrogénkötés kialakítását a vízmolekulákkal.
A hidrogénkötés kialakításának feltételei:
Ha ez a három feltétel adott, akkor két molekula között egy hidrogénatom segítségével kötés (másodrendű kémiai kötés) tud kialakulni, mint ahogyan az alábbi kép is mutatja:
A másik magyarázat a vízmegkötésre az ozmotikus hatás (vízvonzás a mélyebb rétegekből).
Egyes humektánsok ozmotikus nyomáskülönbséget hoznak létre, s ezért a bőr mélyebb rétegeiből (dermiszből) vizet vonzanak a felszínre (epidermiszbe).
Most pedig tekintsük át részletesebben a legközismertebb humektáns hidratálóknak a szerkezetét, tulajdonságait.
1. A hialuronsav (hyaluHA)
A hialuronsav (HA, hyaluronic acid) egy természetes poliszacharid, amely a szervezetünkben is megtalálható, különösen a bőrben, az ízületekben és a kötőszövetekben.
Kémiai szerkezetét tekintve egy glükózaminoglikán, amely ismétlődő D-glükuronsav és N-acetil-D-glükózamin egységekből épül fel.
A hialuronsav egyik legfontosabb tulajdonsága a vízmegkötő képessége, amelynek köszönhetően kiemelkedő hidratáló hatással bír.
A hialuronsav különböző molekulatömegű formákban érhető el, és a hatása ezek szerint változik:
.
Mindezeket összegezve, a hialuronsav bőrre gyakorolt hatása:
A hialuronsav bármelyik bőrtípus esetében kiváló hidratáló.
2. A glicerin (glycerol)
A glicerin (glycerol, C₃H₈O₃) egy kis molekulatömegű háromértékű alkohol.
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Glicerin)
Ez a vegyület megtalálható a bőrben és alkotó molekulája a zsíroknak, olajoknak. Az egyik legelterjedtebb hidratáló összetevő a kozmetikumokban, mivel kiváló vízmegkötő és bőrnyugtató hatása van.
A glicerin hatékonysága nagymértékben függ az alkalmazott koncentrációtól:
A glicerin bőrre gyakorolt hatása:
3. Polialkoholok, cukoralkoholok
Az előbb említett glicerin is sorolható ebbe a csoportba, hiszen ezek a vegyületeket több hidroxilcsoporttal rendelkeznek. amelyek segítik a vízmegkötést. A legközismertebb képviselői ennek a csoportnak:
Ez utóbbi kettőt gyakran cukrok helyett édesítésre is szokták használni.
4. Az urea (karbamid)
Az urea (karbamid, CO(NH₂)₂) szintén egy természetes hidratáló faktor (Natural Moisturizing Factor – NMF), amely a bőr saját nedvességmegőrző rendszerének része.
Kémiailag egy kis molekulatömegű, erősen hidrofil vegyület.
Nagyon jó vízmegkötő, bőrpuhító és hámlasztó tulajdonságokkal is rendelkezik. Gyakran alkalmazzák hidratáló és bőrmegújító készítményekben, különösen száraz és hiperkeratózisos bőr esetén.
Az urea bőrre gyakorolt hatásai:
5. Aminosavak (pl. arginin, szerin, lizin, glicin)
Az aminosavak olyan szerves vegyületek, amelyeknek molekulájában karboxil (-COOH) és amino- (-NH2) csoport található.
Leginkább a fehérjék építőköveiként ismerjük ezeket a molekulákat, de bőr természetes hidratáló faktorai közé is besorolhatók. Tehát, ezek is a jótékony vízmegkötők közé tartoznak.
6. Nátrium-PCA (Sodium PCA, pyrrolidone carboxylic acid)
Ez a vegyület egy aminosav, a pirrolidon karbonsav (PCA vagy 2-pirrolidon-5-karbonsav) nátrium sója. A PCA a bőrben természetesen előforduló aminosav. Ez a filaggrin lebontása során keletkezik (a filaggrin egy fehérje, amely döntő szerepet játszik az epidermális sejtek homeosztázisában). Ezenkívül a pirrolidon-karbonsav a bőr egyik nélkülözhetetlen NMF-je (természetes hidratáló faktora). Nagyon erősen higroszkópos aminosav az epidermiszben, ami azt jelenti, hogy igen erős vízmegkötő képességgel rendelkezik, és természetes hidratálást, rugalmasságot biztosít.
7. További humektánsok
Sok más vegyület vagy keverék is alkalmas a bőr vízzel való telítésére. Ezek közül említek meg néhányat:
Az emolliens és okkluzív hidratálók elsősorban a bőr felszínén működnek, és megakadályozzák a kiszáradást, és fokozzák a bőr védőrétegének integritását
Az emolliensek a bőr felszínének textúráját javítják, csökkentik az érdességet, puhítják és kisimítják a bőrt. Bár némelyikük okkluzív hatású is lehet, fő céljuk a bőr barrierjének lipidjeinek pótlása, így a bőr rugalmasabbá válik.
Kémiai tulajdonságok:
A legközismertebb emolliensek:
(forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Ceramid)
A bőrre gyakorolt hatásuk:
2. Növényi olajok (pl.jojobaolaj, makadámiaolaj, napraforgóolaj, szőlőmagolaj, homoktövisolaj)
(forrás:https://hu.wikipedia.org/wiki/Ceramid)
3. Zsírsavak (pl. linolsav, oleinsav, palmitinsav)
A bőrre gyakorolt hatásuk:
(forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Dimetil-poliszilox%C3%A1n)
A bőrre gyakorolt hatásuk:
Az okkluzív hidratáló anyagok egy védőréteget alakítanak ki a bőr felszínén, amely csökkenti a transzepidermális vízvesztést (TEWL) és így megakadályozza a kiszáradást.
Az okkluzív anyagokat gyakran kombinálják humektánsokkal és emolliensekkel, hogy hatékony, hosszú távú hidratálást biztosítsanak.
Ezek az anyagok mind hidrofób természetűek, azaz víztaszító tulajdonsággal rendelkeznek.
A leggyakoribb okkluzív hidratálók:
1. Szkvalán (squalane)
szerkezetét tekintve egy telített szénhidrogén, C30H62
2. Növényi vajak (pl. shea vaj, kakaóvaj)
3. Lanolin
4. Vazelin
Felhasznált irodalom, forrás:
Rawlings, A. V., & Harding, C. R. (2004). Moisturization and skin barrier function Dermatologic Therapy, 17(1), 43–48.DOI: 10.1111/j.1396-0296.2004.04004.x
Combination with Other Bioactive Ingredients in Cosmeceuticals https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34361586
The Skin Barrier and Moisturization: Function, Disruption, and Mechanisms of Repair
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/37717558/
The Derm Review
https://thedermreview.com – Tudományos szemléletű kozmetikai elemzések
CIR (Cosmetic Ingredient Review Panel) – Biztonsági értékelések
https://www.cir-safety.org