Az utóbbi években egyre többet lehet hallani, illetve olvasni olyan kutatásokról, amelyek az emberi mikrobiomokkal foglalkoznak. Ha emlékszünk még középiskolai biológiai tanulmányainkra, ott került elő a biom fogalma. Akkor és ott a biom kifejezés alatt, olyan kontinensekre kiterjedő életközösségekről tanultunk, mint például a trópusi esőerdők, a mérsékeltövi füvespuszták, a tajga, stb. Azaz olyan növények, állatok, talajban élő apró élőlények gyönyörűen egymásra épült, összehangolódott rendszeréről, amelyek jól alkalmazkodtak egy adott terület földrajzi és éghajlati viszonyaihoz.
A biom tehát egy olyan életközösség, ahol egy jól szervezett egyensúly alakul ki az ott élő élőlények között, valamint az élőlények és a környezetük között.
Ilyen jól szervezett élőlény közösségek alakulnak ki az emberi szervezetben is, csak jóval kisebb elterjedési területtel. Ezek a mikrobiomok. A mikrobiom kifejezést először Joshua Lederberg, amerikai molekuláris biológus használta. A mikrobiom kifejezés az emberi testen és testben (bőrön, bélrendszerben, légutakban, stb) élő mikroorganizmusok összeségét foglalja magába. A mi szervezetünk adja azt teret, környezetet, ahol ezek a mikroszkópikus élőlények élhetnek.
Az emberi bőr felszínén élő életközösség rendkívül összetett. Túlnyomó mennyiségben baktériumok (pl. bizonyos Staphylococcus fajok, Lactobacillus fajok, Corynebaktérimok, stb.) és gombák ( pl. Malassezia fajok) alkotják ezt a közösséget, de meg kell említeni, hogy a néhány atka faj (pl. Demodex folliculorum és Demodex brevis) is része ennek a társulásnak. Előfordulhatnak még vírus részek is szabadon vagy a baktériumok sejtjeiben élve.
Az alábbi kép sematikusan ábrázolja, hogyan képzeljük el ezt a mikroközösséget a bőrünk felszínén (skin surface). A fungus kifejezés jelenti a gombákat, a mite pedig az atkákat.
A bőr mikrobiomjának a kialakulása a születéssel kezdődik. A világrajövetel pillanatától megjelennek a bőrünkön a mikrobiom alkotói. S hogy milyen baktériumok lesz az első komponensei a bőr mikrobiomjának, az függ a születés módjától is. Ha természetes úton születik a gyermek, az első baktériumok az anyai hüvely baktériumflójából származnak, míg, ha császármetszéssel érkezik a világra, az anyai bőr mikrobái közül kerülnek ki az újszülött bőr mikrobiomjának első „lakói”.
S innentől kezdve folyamatosan gyarapszik és változik a bőr mikrobiomjának sokfélesége, ugyanis, hogy mely baktérium-, gombafajok egyedei és milyen egyedszámban élnek a bőrön, függ az életkortól, a nemtől, a lakó környezet, a munkahely baktériumflórájától, tisztálkodási szokásainktól. Illetve egy ember különböző testtájait borító bőr mikrobiomjának is más és más az összetétele.
A következő kép kördiagrammjainak színei szemléletesen mutatják, hogy mennyire eltérő az emberi bőr mikrobiomjának fajösszetétele a különböző testrészeken.
A kördiagrammokban az egyes színek egy-egy baktériumfajt jelölnek. A kördiagrammok melletti színes pontok pedig a bőr típusát mutatják. A kék pont, arra utal, hogy az adott bőrterület zsíros (sok faggyút tartalmaz), a zöld pontok a nedvesebb bőrterületeket, míg a narancssárga pedig a szárazabb bőrterületeket jelzi.
A válasz egyértelműen: igen.
A mikrobiomot alkotó baktériumokra, gombákra, atkákra szükségünk van! Tulajdonképpen egy kölcsönösen előnyös kapcsolat van köztük és köztünk. A kapcsolat jellege az emberi szervezet és a mikrobiomot alkotó baktériumok, gombák között a legtöbb esetben szimbiózis, azaz kölcsönösen jó mindkét fél számára. Vannak úgynevezett kommenzalista fajok is a mikrobiom alkotói között. A kommenzalista kapcsolat az egyik fél számára jár előnyökkel, a másik fél számára semleges. Ezt a mikrobiom és ember közötti kapcsolatot a legegyszerűbben úgy lehet leírni, hogy a bőrön élő mikrobák fejlődésükhöz, növekedésükhöz felhasználják a bőrön rendelkezésre álló tápanyagokat – köztük fehérjéket, lipideket és más a gazdaszervezetből származó molekulákat. Miközben ezek a mikroorganizmusok a saját anyagcseréjük során termelnek olyan molekulákat, amelyek segítenek abban, hogy a bőr be tudja tölteni a védőgát, barrier szerepét. Hiszen az emberi bőr elsődleges feladatai közé tartozik védje az emberi szervezetet a külső környezetből érkező károsító hatásoktól.
Összegezve: az emberi bőr alkotó sejteknek, a bőr mikrobiom tagjainak, valamint az immunrendszer sejtjeinek összehangolt együttműködése szükséges a bőr egészségek a megőrzéséért. Ha ennek az együttműködésnek az egyensúlya felborul, akkor a bőr nem tudja a funkcióit tökéletesen ellátni.
A bőr egészségével, betegségeivel és fertőzéseivel kapcsolatos ismereteink folyamatosan bővülnek napjainkban is. Mikrobiológusok, immunológusok, bőrgyógyászok vizsgálják, kutatják a bőr mikrobiomjának és az embernek, mint gazdaszervezetnek a kölcsönhatását.
Több tanulmány is arra enged következtetni, hogy a mikrobiom megsérülése, összetételének, sokféleségének a megváltozása összefüggésben van olyan bőrelváltozások, bőrbetegségek kialakulásával, mint például az akne, a rosacea, az atópiás dermatitis.
Miért fontos a bőr mikrobiomjára vigyázni?
Mert,
Felhasznált irodalom:
